|
MENÜ |
|
|
| |
|
|
|
|
ÍRJ NEKEM |
|
|
| |
|
|
|
|
VENDÉGKÖNYV |
|
|
| |
|
|
|
|
VITAMIN |
|
|
Immunerősítő vitaminok, ásványi anyagok
Az étkezés szerepe - Antioxidánsok - C-vitamin - A-vitamin - Karotinok
Az emberi test egy olyan erődítmény, melyet egész élete során betegségek ezrei ostromolnak, s mely "ostromlók" a legkisebb gyöngeségre betörik az erődítmény kapuját, és beözönlenek rajta. Káprázatosan működő immunrendszerünk biztosítja, hogy a szervezetünket ne árasszák el idegen kórokozók. Az "ellenség" azonban nem csak kívülről támad: a test belsejében is vannak elhalt vagy elöregedett sejtek (pl. ráksejtek), melyeket védekező rendszerünknek ki kell küszöbölnie. Immunrendszerünk támogatása és serkentése talán a legfontosabb lépés a betegségmegelőzésben.
Immunrendszerünk bizonyára a legösszetettebb szervrendszereink egyike, ezért nagyon érzékenyen reagál a zavaró hatásokra. Ilyen alapvetően káros tényezők például a tartós negatív stressz, a levegőszennyezés, a dohányzás, a túlzott alkohol vagy koffeinfogyasztás. A levegőt szennyező és más méreganyagok a szervezetbe kerülve például nem csak a kártékony szabad gyökök képződését serkentik, hanem a táplálékkal bevitt ásványi sók és vitaminok hatását is csökkentik ezért anti tápanyagoknak is nevezik őket. Vannak ugyanakkor erősítő tényezők is, mint a jó lelkiállapot, az egészséges táplálkozás, a megfelelő mennyiségű mozgás lehetőleg a szabadban melyek jelentősen hozzájárulnak a stabil védekezőképességhez.
Az étkezés szerepe
A fertőzésekkel szembeszálló immunrendszer hatékony működéséhez fehérjék (esszenciális aminosavak), szénhidrátok, zsírok, valamint esszenciális vitaminok és ásványi anyagok állandó, kiegyensúlyozott bevitelére van szükség. A helytelen vagy hiányos táplálkozás ami elsősorban a vitaminok, ásványi anyagok hiányát jelenti gyengíti védekezőképességünket. A tápanyagok elosztásakor ugyanis nem az immunrendszer áll az első helyen. Csak akkor kapja meg adagját, ha az agy, az idegrendszer és más fontos szervek már kellő ellátásban részesültek. Természetes védekezőképességünk tehát nagymértékben javítható, ha az étrendünkben bőven szerepelnek vitaminok, ásványi sók, valamint antioxidánsok, például flavonoidok (a növényekben termelődő természetes védőhatást kifejtő vegyületek).
Antioxidánsok
Testünk sejtjei, szövetei a szabad gyököknek nevezett agresszív atomcsoportok állandó támadásának vannak kitéve a kutatók számításai szerint minden egyes testsejt naponta körülbelül 10 000 alkalommal. A szabad gyökök az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során, valamint az ultraibolyaés röntgensugárzás hatására keletkeznek, de bizonyos körülmények között, pl. tartós légszennyezettség, betegségek, vagy dohányzás hatására fokozottabban termelődnek.
Azáltal károsítják a sejteket legrosszabb esetben a sejtmagban lévő örökítő anyagot , hogy szabad elektronjuk révén összekapcsolódnak a sejtalkotó anyagokkal. Egy-egy ilyen súlyosan sérült sejt rákos sejtté válhat, vagy elhalhat, melyek eltakarítása az immunrendszer feladata. Ugyanakkor a szabad gyökök károsító hatása sok betegség kialakulásában kimutatható: nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban; a koszorúér-elmeszesedés, a szívinfarktus, a rákos megbetegedések, bőrgyógyászati megbetegedések, több májbetegség kialakulásában. A szabad gyököket ártalmatlanítani képes antioxidánsok tehát többszörösen is támogatják az immunrendszer munkáját. A legfontosabb gyökfogók: C, E-vitamin, béta-karotin, a nyomelemként előforduló szelén, valamint a réz, a cink és a bioflavonoidok. Nélkülük fertőzések és rosszindulatú daganatok egész sorának eshetnénk áldozatul.
A szervezet természetes védekező képessége nagymértékben javítható, ha étrendünkben bőven szerepelnek vitaminok, ásványi sók, valamint antioxidánsok. Tápanyaghiány, pontosabban vitaminhiány esetén a csecsemőmirigyből, nyirokrendszerből és fehérvérsejtekből álló immunrendszerünk nem tud megfelelően védekezni a kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák stb.) ellen. A tizenhárom vitamin közül az immunrendszer teljesítőképességéhez a következők bizonyultak nélkülözhetetlennek (fontossági sorrendben): C-vitamin, A-vitamin, karotinok, E-vitamin, B-vitaminok és folsav.
C-vitamin
A C vitamin az immunrendszer munkáját támogató antioxidáns védelemi rendszer első bástyája a szervezetben. Vízben oldódó antioxidánsként elsősorban vizes közegben hatástalanítja a szabad gyököket, így gyakorlatilag ez a vitamin látja el a vér védőőrizetét. Például az immunrendszer működésében fontos szerepet játszó fehérvérsejtek az egészséges emberben C-vitamin molekulákkal állig "felfegyverkezve" harcolnak a kórokozók ellen.
A C-vitamin legfontosabb immunizáló tulajdonsága azonban az, hogy nem csak támogatja, hanem fokozza is az immunrendszer működését. Növeli a fehérvérsejtek számát, élénkíti tevékenységüket, és emeli a vírusfertőzés, valamint a rákbetegség leküzdésében fontos szerepet játszó interferonok (immunserkentő anyagok) szintjét a szövetekben. Ugyanakkor a C-vitamin hatásmódja a kórokozók ellen gyakran hasonlít az interferon molekulákéra: növeli az immunrendszer által termelt ellenanyagok (immunglobulinok) koncentrációját a vérben, irányítva akcióikat. A vitamin továbbá előmozdítja a hormonok kiáramlását a csecsemőmirigyből, az immunrendszer főhadiszállásáról.
Az immunrendszert támogató, valamint serkentő tulajdonságán kívül a C-vitamin közvetlenül is küzd a vírusok és a baktériumok ellen. Pl. a C-vitamin megöli a fogszuvasodást előidéző baktériumokat minden elfogyasztott citrom 300 millió baktériumot.
A megfázások időtartamának csökkentése és tüneteinek enyhítése mellett (jól ismert hatása) a C-vitamin más fertőzések esetén is hasznosnak bizonyult, amit az is alátámaszt, hogy fertőzések hatására a szervezetben a vitamin szintje gyorsan csökken.
A-vitamin
A valaha fertőzésellenes vitaminként ismert A-vitamin az utóbbi években visszanyerte elismertségét, mint az ellenálló képesség egyik döntő meghatározója. A vitamin többféle módon hat az immunrendszerre. Elsősorban alapvető szerepet játszik a légző és emésztőrendszer nyálkahártyáinak és a bőr épségének megőrzésében. Ezek a felszíni szövetek alkotják a mikroorganizmusok elleni védekezés első védelmi vonalát.
Az immunrendszert erősítve, az A-vitamin fokozza az ellenálló képességet olyan fertőzésekkel szemben, mint a torokgyulladás, a megfázás, influenza, vagy a hörghurut. Mindemellett az A-vitaminról kimutatták, hogy részt vesz a tumorellenes aktivitás kiváltásában, a fehérvérsejtek működésének fokozásában, valamint az ellenanyag válasz növelésében. (Véd az emlő és a tüdőrák ellen.) Az A-vitamin hiányban szenvedő emberek általában fogékonyabbak a fertőző betegségek, különösen a vírusinfekciók iránt, ugyanakkor a (vírus- és baktérium)fertőzések fokozzák a vitamin-felhasználást, ily módon kiürítve a szervezet A-vitaminkészletét.
Karotinok
Az utóbbi időben az antioxidáns hatású karotinoknak számos immunserkentő hatását mutatták ki, sőt egyenesen a "fiatalság forrását" látják benne. Ezek az antioxidánsok az immunrendszer legfontosabb szervében, a csecsemőmirigy (thymus) hámsejtjeiben koncentrálódnak, és védik meg a szabad gyökök támadásaitól. Ez a mirigy az életkor előrehaladtával összezsugorodik, visszafejlődik, ugyanis extrém módon érzékeny a szabad gyökökre, és oxidatív károsodásra. A karotinok ha megfelelő a koncentrációjuk a vérben képesek fokozni a csecsemőmirigy működését, és nagymértékben csökkenteni visszafejlődését (egyes biológusok szerint növelni is).
Növelik az interferonok kórokozókkal szembeni védekező erejét és fokozzák a fehérvérsejtek számát, aktivitását, de arra is van bizonyíték, hogy karotin pótlással javíthatók az immunválaszok. Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg bétakarotint tartalmazó sárgarépa erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus bétakarotin.
| |
|
|
|
|
A MARGARINOK KIRÁLYNŐJE |
|
|
| |
|
|
|
|
TIPPEK ÉS TRÜKKÖK |
|
|
Edény
Főzéshez olyan edényt használjunk, amelyiknek a talpa a főzőlap méretéhez illik. Ezzel energiát takarítunk meg.
Az edényekről használat előtt meleg vízzel öblítsük le a rájuk rakódott port. Az edényeket az anyaguknak, formájuknak legmegfelelőbb módon és szerekkel tisztítsuk.
Ne halogassuk a mosogatást, mert minél hosszabb ideig áll az edény, annál jobban rászárad az ételmaradék.
A háztartásban csak annyi edényünk legyen, amennyire szükségünk van. Sütéshez, főzéshez mindig a legcélszerűbb edényt válasszuk. Az a legjobb, ha az étel az edényben kétharmadig ér.
Ha rásül az edényre valami, akkor célszerű beáztatni, és nem megfeledkezni róla, mert megpenészedik.
Üvegek, edények oldaláról étolajjal tüntethetjük el a címkét.
Főzés előtt tanácsos ellenőrizni a kiválasztott edény nyelének rögzítését. Hibás, lazán illeszkedő, mozgó nyelű edényben ne főzzünk, és forró ételt se tegyünk bele, mert rendkívül balesetveszélyes!
A főzőlap méretének megfelelő edényt használjon!
Ne főzzünk sérült, lepattogzott zománcedényben, de olyanban sem, amelyikben az étel károsodik, vagy amelyből káros anyagok juthatnak bele.
Az edény feneke legyen sík! Tökéletesebb a hőátadás, ha az edény teljes terjedelmében felfekszik a főzőlapra
A mosogatás után öblítsd ki ecetes vízzel a halszagú edényeket, és utána újból mosd el.
Lehetőleg alacsony, széles edényben főzzünk! A láng így nagyobb felületen éri az edényt, jobb a hőátadás és kevesebb gáz kell.
A forrásban lévő ételt tartalmazó edényre hasonló nagyságú edényt helyezhetünk, amiben lassú párolást igénylő étel készülhet. Így külön gázfogyasztás nélkül is készíthetünk, melegen tarthatunk ételt. A „toronyfőzéssel” sok gáz takarítható meg.
A gáz- vagy villanytűzhelyen az edény alja lehetőleg ne lógjon le a főzőlapról, ill. a gázláng ne érjen túl a rátett edény alján. Edényeinket sohase tegyük erős tűzre, és ne engedjük nagyon lefőni bennük az ételt. A tűzálló üvegedényeket óvjuk a láng közvetlen hatásától.
Lehetőleg ne törölgessük az edényeket, mert a törlőruhával baktériumokat és szöszöket viszünk az edényre!
| |
|
|
|
|
IRODALMI OLDALAM |
|
|
| |
|
|
|
|
SÜTŐPOR |
|
| | |
|
|
|
|
|
|
GOFRI |
|
|
TÚRÓS GOFRI
2006.11.19. 22:22
.
Hozzávalók:
375 gramm túró
60 gramm vaj
50 gramm cukor
100 milliliter tej
3 tojás
1 citrom héja
50 gramm porcukor
néhány evőkanál citromlé
egy kis csomag hámozott pisztácia
Elkészítése:
Olvassza fel a vajat, és keverje össze az átpasszírozott túróval. Reszelje le a citromot, és adja a héját, valamint a cukrot a túróhoz. Válassza szét a tojás fehérjét és a sárgáját, s az utóbbit keverje össze a tejjel, majd adja ezt is a túróhoz. A fehérjét verje kemény habbá, és adja a tésztához. Melegítse elő a gofrisütőt, és süsse meg a gofrikat. Keverje össze a túrókrémet a hámozott pisztáciával, kóstolja meg, és ha szükséges, édesítse. A túrókrém felét tegye habnyomó tasakba, a másik felét pedig kenje a gofrik belsejébe. A habnyomó tasakkal nyomjon egy kis krémet a gofrik tetejére is, majd díszítse egy-egy szem pisztáciával.
| |
|
|
|
|
|
|
EGY KIS ÉDESSÉG |
|
|
| |
|
|
|
|
A NAP RECEPTJE |
|
|
Csongrádi töltött burgonya
Hozzávalók:
8 db burgonya
20 dkg sonka
1 db zsemle
3 db tojás
10 dkg liszt
10 dkg zsemlemorzsa
só, bors,olaj
25 dkg barnarizs
2 dl ketchup
10 dkg reszelt sajt
rántott petrezselyem
Elkészítése:
A burgonyát héjában megfőzzük. Megtisztítjuk, almavájóval a közepét kiszúrjuk.
A pulykasonkát csíkokra összevágjuk. Fűszerezzük ételízesítővel és borssal. Betöltjük vele a burgonyát, majd panírozzuk lisztbe, tojásba, morzsába. Bő, forró zsiradékban szép pirosra sütjük (csak a panírnak kell megsülnie). Tölthetjük áztatott zsemle, tojás és sonka keverékével is. Körete barnarizs (amit külön megfőztünk) ketchuppal átforralva. Közvetlen tálalás előtt reszelt sajttal összekeverjük. Formába töltjük, s ebből öntjük a tálra. Nyomózsákba töltött ketchuppal a tányért megdíszítjük, becsíkozzuk. Felrakjuk a rántott burgonyát és a rántott petrezselyemzöldet (panír nélkül rántjuk ki)
| |
|
|
|
|
KALENDÁRIUM |
|
| 2025. Január
H | K | S | C | P | S | V | 30 | 31 | 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 01 | 02 |
|
| | |
|
|
|
|
CUKOR HELYETT |
|
| | |
|
|
|
|
COCA COLA |
|
|
| |
|
|
|
|
JÓ, HA TUDJUK |
|
|
Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum) nemzetség az ernyősök családjába tartozó, kb. 60 cm magasra növő bokros gyógy- és fűszernövény. Két alaptípusa van: a levélpetrezselyem és a gyökérpetrezselyem. Három fajtáját egyesek külön fajoknak, míg mások egyazon faj, a Petroselinum crispum három változatának tekintik. Eredetileg Dél-Európában, a Földközi-tenger vidékén honos, azonban mára az egész világon elterjedt.
Néhány más növény népies nevében is benne van a petrezselyem szó, így a koriandert kínai petrezselyemnek vagy cigánypetrezselyemnek, a turbolyát pedig édespetrezselyemnek is nevezik.
Nevei
A petrezselyem név a latin petroselium szóból származik, mely a görög petrosz („kő”, „szikla”) és szelion („növény”) szavakból ered. A petrezselyem népies nevei: petrezselem, petrezsirom, petruska. A gyökérpetrezselymet nevezik fehérrépának vagy egyszerűen gyökérnek is.
Leírása
A petrezselyem kétéves növény: az első évben a lombja és gyökere fejlődik ki. A második évben magszárat fejleszt, annak a csúcsán ernyős virágzattal, amelyben kaszattermések érnek be.
A petrezselyem részei
A magvai: aprók, szürkésbarnák. Túlzott mértékű fogyasztásuk mérgező is lehet.
* A virágai: a második évben bontja, aprók.
A levelei: fodrosak vagy simák, fogazott szélűek, világoszöldek, erőteljes friss fűszeres ízük van
A szára: erőteljes, ehető
A gyökere: a gyökérpetrezselyemnek fehér karógyökere van, ehető
Fajai
Levélpetrezselymek
Fodros metélőpetrezselyem vagy kerti petrezselyem (Petroselium crispum vagy Petroselinum crispum var. crispum)
Az utóbbi években a kertekben gyorsan terjed. Gyökerei elágazóak és tömegük jelentéktelen. Annál értékesebb viszont a lombja, amit folyamatos szedés mellen is állandóan fejleszt a növény. A kertben áttelelve kora tavasszal friss, jóízű leveleket hajt, ezeket addig lehet szedni, amíg az új vetés megerősödik. Íze azonban nem olyan intenzív, mint a gyökérpetrezselyemé. Júniusban a tavalyi vetésű növények magszárba mennek. Zöldségágyak, sőt virágágyak szegélyezésére is lehet ültetni, így egyidejűleg díszít és hasznot is hoz. Legismertebb fajtája a moha fodrozatú metélőpetrezselyem, amelynek a neve nagyon találó: levelei fodrozottak, csipkés szélűek, halványzöldek.
Simalevelű metélőpetrezselyem (Petroselinum neapolitanum vagy Petroselinum crispum var. neapolitanum)
Az előbbinél sötétebb, sima levelei vannak, amelyek jóval erősebb aromával rendelkeznek.
Gyökérpetrezselyem (Petroselinum tuberosum vagy Petroselinum crispum var. tuberosum).
Erős, húsos karógyökeret fejleszt, amely csak kedvezőtlen talajviszonyok között ágazik el. Zöld leveleit a levélpetrezselymekhez hasonlóan ételízesítésre használják fel.
Hatóanyagai
Illóolajat, karotint, C-, és E-vitamint, ásványi sókat tartalmaz. Fogyasztása a szervezet számára különösen a téli hónapokban előnyös.
Gyógyhatása: A petrezselyem zöldje és gyökere egyaránt gyomorerősítő, vesetisztító, étvágygerjesztő hatású. Flavonoidokat is tartalmazó illóolaja gyulladáscsökkentő hatású.
Termesztése
A petrezselymet kereskedelmi értékesítésre és konyhakertekben termesztik. Nincs nagy napfényigénye, gyümölcsfák alatt, szőlősorok között is megél, de érzékeny a talaj kiszáradására. A tápanyagdús, enyhén alkális, vízáteresztő talajt kedveli. Hidegtűrő növény, magját már korán tavasszal el lehet vetni. Cserépben, balkonládában is nevelhetjük.
Tavasztól késő őszig ültethető. Öntözzük gyakran. Télen takarjuk le fóliával. Lakásban is termeszthető. A petrezselyem nagyon érzékeny a rozsdagomba és bizonyos vírusok támadásával szemben. A magoknak nagyon hosszú időre van szükségük a kicsírázáshoz, eltarthat akár 6 hétig is. Gyorsabban megy, ha vetés előtt néhány órára langyos vízbe áztatjuk.
A leveleit igény szerint bármikor gyűjthetjük. A levelek vágását jól tűri.
Levélzete
Frissen és szárított állapotban levesekhez, töltelékek, főzelékek, főtt és pirított burgonya, tojásételek, saláták ízesítésére, liba, kacsa, csirke sütésekor és ételek díszítésére használjuk. A már majdnem elkészült, de inkább a készételhez adjuk, mert nem csak aromáját, de vitamintartalmát is elveszíti főzés közben.
A simalevelű metélőpetrezselyem és a gyökérpetrezselyem leveléből készült gyógytea főleg a kiválasztórendszerre gyakorol jó hatást, segít a vese és a hólyagpanaszok megszüntetésében. A petrezselyemtea emésztést elősegítő, vízhajtó hatású. Segít a szövetekben felgyülemlett folyadék kihajtásában, valamint csontritkulás, ízületi gyulladás kezelésében. Sokak szerint étvágygerjesztő hatású. Készítése: 1 teáskanál levelet vagy negyed teáskanál magot forrázzunk le egy csésze vízzel, és a főzetet fogyasszuk naponta háromszor.
A petrezselyemlevél illóolaját felhasználja az élemiszer-, kozmetika- és gyógyszeripar is. A petrezselyemlevelek elrágva légút tisztító hatásúak, és a fokhagymaszagot is semlegesítik.
A petrezselyem levelét szárítva vagy lefagyasztva tárolhatjuk.
Figyelem! Terhesség idején vagy gyomorfekély esetén ne használjuk orvosilag hatásos mennyiségben! A mérgező, vadon növő mérges ádáz (Aethusa cynapium) nevű növény úgy néz ki, mint a simalevelű metélőpetrezselyem vagy a gyökérpetrezselyem. Nehogy összetévesszük őket!
Szára
A petrezselyem szára is ehető, aromája intenzívebb a levelekénél.
Gyökere
A gyökérpetrezselyem gyökere (fehérrépa) a levélnyélnél kúpos, sima felületű, fűszeres illatú és ízű. Tápértéke kisebb mint a pasztináké, és kevésbé gazdaságos, de sokféle alkalmazhatósága és levelének felhasználhatósága miatt az előbbinél kedveltebb. Leggyakrabban levesbetétként és salátákhoz használják.
Magja
A magokat szárítsuk meg főzetek készítéséhez.
| |
|
|
|
|
ÉLESZTŐ |
|
| | |
|
|
|
|
GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEK |
|
|
A tisztító gyógynövény: csalán
Méregtelenítő hatása - Ízületi bántalmak, allergia, bőrbetegségek - Szépségápolás
A hagyományos természetgyógyászatban fontos helyet foglalt el a rég kipróbált tavaszi kúra. Az elmélkedés, a nyugalom téli időszaka után, a tavasz beköszöntével a testet is fel kellett készíteni az aktívabb, serényebb évszakra, hiszen a test vegetatív rendszere érzékenyen reagál az időjárás és az évszakok változására.
A gyógynövényekkel kiegészített tisztítókúrák ma ismét korszerűnek számítanak. Nem csak immunrendszerünk erősítésében vagy fogyókúránk hatásfokának növelésében, de ízületi panaszok, vagy allergiás tünetek enyhítésében is számíthatunk a vértisztító növényekre, melyek között kiemelt helyet foglal el a nagylevelű csalán.
Méregtelenítő hatása
A nagy csalán talán a legerősebb vértisztító növény, ezért tisztítókúrák, böjtök hatékony és kedvelt gyógynövénye. A leveléből készült tea feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, eltávolítja a szervezetből a mérgeket, ugyanakkor a vesét is fokozottabb vízkiválasztásra serkenti. Tisztítja a teljes emésztőcsatornát és a vizeletkiválasztó rendszert, s fokozza a szervezet védekező erejét. A vese és hólyag kőképződésre hajlamosaknak érdemes rendszeresen csalánteát fogyasztaniuk, mert segítségével még idejében kiválasztódik a homok. Tisztító hatásának gyomor és bélhurut esetén is hasznát vehetjük. Teája élénkítő hatású, sok vitamint és ásványi anyagot (pl. vasat) tartalmaz.
A csalánteát nyugodtan ihatjuk akár egy fél éven keresztül is, de az ajánlott 3-5 csészényi (1,5 dl) napi adagot (8-12 g) ne lépjük túl, mert allergiás tüneteket okozhat. Nagy mennyiségben való fogyasztásakor gyomorpanaszok, bőrégés és vizeletpangás fordulhat elő, de erős túladagolása nagyon ritkán fulladásos reakciót is kiválthat.
A vizelethajtók, így a csalán is kimeríthetik a szervezet káliumkészletét, ezért rendszeres fogyasztásakor gondoskodjunk a megfelelő káliumpótlásról! Ügyelni kell azonban arra, hogy a csalántea nem alkalmas szívelégtelenség vagy vesebetegség következtében létrejött ödéma elmulasztására.
Ízületi bántalmak, allergia, bőrbetegségek
Vizelethajtó, emésztést serkentő és keringésjavító anyagai csökkentik a vér húgysavszintjét, ezért a csalántea hatékonyan alkalmazható köszvény, izületi gyulladások, illetve mindennemű reumatikus megbetegedés kezelésére.
Modern szakkönyvek is ajánlják az ősrégi gyógymódot: az urtikációt, vagyis a reumás testrész megcsapkodását csalánnal. Különösen isiász és lumbágó esetén hatásos, hiszen a méreganyag órákon át tartó melegérzést okoz. Ilyenkor a bőr erősen kipirul, és megduzzad. A bőrszövet sok vért kap, és így a reumatikus fájdalmakat okozó lerakódások és gyulladások belülről szüntethetők meg. Vigyázzunk arra, hogy a "csalánozás" után ne érje hideg víz a bőrt, mert a melegérzés égésbe megy át.
Vértisztító hatásának köszönhetően enyhítheti az allergiás tüneteket, így az ekcémát, szénanáthát, asztmát és a csalánkiütést. Eltünteti a tinédzserek pattanásait, és egyes bőrbetegségek esetén is hatásos (pl. övsömör, ekcéma). Természetes vízhajtóként könnyíthet a premenstruációs tüneteken, mivel csökkenti a szervezet folyadék visszatartását.
Leveleiben találunk vitaminokat (béta karotint, CB, és K vitamint), flavanoidokat, klorofillt, vasat, kalciumot és káliumot. Készítenek csalánfőzeléket is, ami magas vitamin, ásványi anyag és fehérjetartalma miatt tápláló étel. (Főzve elveszíti hangyasavat tartalmazó mirigyszőreit). A szervezet felfrissítésére szolgál, ha tavasszal, még a zsenge hajtásokból főzik. Azonban könnyen túladagolható (vesegörcsöket okozhat), ezért a csalánfőzeléket csak hetente egyszer szabad fogyasztani és azt is csak tavasszal, amíg a zsenge leveleknek nincs csípős ízük!
Szépségápolás
A szépségápolásban is komoly szerep jut a csalánnak. Összehúzó hatású fiatal levelei arcgőzöléshez használatosak, míg a belőlük készült krém alapos bőrtisztító, a zsíros bőrre pedig különösen jó hatással van. Levelei összeturmixolva üdévé teszik a leheletet. A csalán természetes hatóanyagai serkentik a fejbőr vérellátását, így erősítik a hajhagymákat. Főzetének rendszeres használatával gyorsabban nő a haj, és egészséges, szép fényű lesz.
Bár Magyarországon csak a csalánlevél hivatalosan elfogadott drog, a növény gyökere is gyulladáscsökkentő és immunstimuláló hatású, de csökkenti a koleszterinszintet is. A gyökérben található ßszitoszterol enyhíti a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának kezdeti tüneteit.
Gyógyteáját a népi orvoslás használja még köhögés csillapítására, fájós torokra, hurutos állapotok megszűntetésére, és egyes adatok szerint magas vérnyomás kezelésére, valamint külsőleg aranyeres bántalmak ellen ülőfürdőként. Népies nevei: csólyány, csohán, árvacsián, csollán, csípős csalán.
Egyes irodalmi adatok szerint nyulaknál a csalánfőzet rendszeresen fogyasztása méhösszehúzódást idézhet elő, ezért várandósok óvatosan alkalmazzák! Gyógyszerként nagyobb mennyiségben ne használjuk diabétesz terápiában, magas, illetve alacsony vérnyomás esetében, de az ajánlott dózisú alkalmazás előtt is szükséges a kezelőorvossal való konzultáció. Vérvizelés vagy akut vizelet retenció esetén mindenképpen keressük fel orvosunkat.
Érdekességek:
Égető érintés
A nagy csalán (Urtica dioica) a csalánfélék (Urticaceae) családjának tagja. A növénycsalád nevét a latin "uro", égni szóból kapta.
A növény szárát és leveleit egyaránt serte és csalánszőrök borítják, de a pelyhes, puha látványt keltő szőrkék valójában üreges tűk, amelyek a növény belsejében termelődő méreganyagot juttatják az ember bőre alá.
Egy bizonyos jávai faj csípése akár egy évig is fájdalmat okozhat.
Gyógyító csípések
A megfáradt római katonák hideg éghajlatú területeken csalánlevelekkel ostorozták magukat egyrészt a hideg (a csaláncsípések felmelegítették a bőrt), másrészt pedig ízületi fájdalmaik miatt. Ebből a csapkodásból alakult ki az a mai napig használatos gyógyító eljárás, mellyel a reumát és a köszvényt csalánnal kezelhetjük.
Erős, mint a vászon
A csalán régi gyógynövénye az emberiségnek, mégis előbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészek találtak bronzkori sírokban csalánszövetet, ami csaknem olyan erős, mint a vászon. Az első világháború alatti pamuthiányt is sokan ezzel a szőttessel pótolták.
| |
|
|
|
|
KEDVENC OLDALAK |
|
|
| |
|
|
|
|
FRISSÍTVE |
|
| 2006. 11. 25. | |
|
|
|
|
|